Karácsonyi számunkban a befogadás témáját járjuk körül – amiben Jézusnak nem volt része születésekor, sokszor utasították el életében és talál zárt szívekre ma is. De aki befogadja őt, az befogadja a másik embert is, legyen az cigány avagy magyar…

A Tükör ezen száma Landauer Attilának A Kárpát-medencei cigányság és a keresztyén egyházak kapcsolatának forrásai (1567-1953) című forrásgyűjteményéből szemezget. Szándékunk ezzel a válogatással az volt, hogy egyházaink mai népe számára nyilvánvalóvá tegyük: a mostani cigánymissziónak voltak előzményei; egyházainknak régebben is volt találkozása a magyarországi cigánysággal; a cigányok felé felelősséget érző emberek többszörösen megpróbálták nemcsak az egyházak látókörébe hozni a cigánymisszió szükségességét, hanem több helyen többféleképpen (evangelizáció, oktatás, segítségnyújtás) meg is próbálkoztak a misszióval. És természetesen nem titkolt célunk, hogy ezen előzmények felmutatásával bátorítsunk minden olvasót a cigánymisszi- óra, hiszen sok esetben épp csak letett, vagy megszakadt fonalak fölvételéről, összekötéséről van szó... Hisz ahogy Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz, úgy a missziói parancs is változatlan és folyamatos: „Tegyetek tanítvánnyá minden népet…”

A Jeruzsálem és Damaszkusz között anno bekövetkező páli fordulat napjainkban is milliók életében megtörténik világszerte. Isten kegyelméből, számos csodába illő történetet hallhatunk arról, hogy miként váltak gyűlölők felebarátjukat szerető keresztényekké a megtérésük után. Ilyen történet a 38 éves Kis Istváné is, aki megtérése előtt buzgó skinheadként gyűlölte a cigányokat, zsidókat, ma pedig a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió munkatársa...

Karácsony lényegéhez tartozik az ajándékozás. Ezért adjuk át most minden kedves olvasónknak szép, ünnepi ajándékként – rövidségében is változatos – összeállításunkat a cigányok karácsonyhoz való viszonyáról. Aki nyitott szívvel elolvassa, meggazdagodottnak fogja érezni magát...